Aszó Taró hírlevele – „Az összes új felnőttnek”
Nemrég ünnepeltük a feln?tté válás napját. Szeretném kifejezni szívb?l jöv? jókívánságaim annak az 1,33 millió embernek, akik idén váltak nagykorúvá.
Ezek a fiatal feln?ttek döntik el az ország jöv?jét. Er?s hittel a jöv? fényességében minden t?lem telhet?t megteszek, hogy segítsem er?feszítéseiket.
„Új korszak a japán-koreai kapcsolatokban”
Az ünnepek alatt meglátogattam a Dél-Koreai Köztársaságot és találkoztam Li Mjung-bak elnökkel. Li elnök és én korábban már öt alkalommal találkoztunk az alatt a rövid négy hónap alatt, mióta szeptemberben megbíztak a miniszterelnöki teend?kkel. Még soha nem találkozott a két állam vezetése ilyen gyakran a történelem során és még soha nem volt ilyen mély az együttm?ködés közöttünk számos területen.
Korea fontos szomszéd, amely ugyanazokat az alapvet? értékeket vallja a szabadságról, demokráciáról és alapvet? emberi jogokról, mint Japán. A felmérések szerint a japán emberek hatvan százaléka kedveli Koreát. Az, hogy ez az arány folyamatosan javul, bizonyítja, hogy a két ország „közeli és bizalmas” viszonyt ápol, a számos vitás kérdés ellenére.
Létrehoztunk egy szilárd alapokon nyugvó „ingázó diplomáciát”.
Miel?tt Li elnökkel találkoztam, meglátogattam egy japán-koreai tábor résztvev?it. A két országból ötven-ötven diák dolgozott tíz f?s, vegyes összetétel? csoportokban. A japán és koreai tanulók valódi piackutatási adatokra alapozott üzleti terveket dolgoztak ki.
Az ilyen élmény értékes eredményt hoz nem csak a résztvev?k, de Japán és Dél-Korea számára is.
Ami a kormány feladatait illeti, további lépéseket teszünk, hogy népszer?sírsük a diákcserét, azokét a tanulókét, akik kés?bb a két ország jöv?jét alakítják. A lépések közt szerepel a Munkás Szünid? Program kvótáinak megemelése, melynek hála az eddigi 3600 helyett 7200 diák vállalhat nyári munkát a másik országban.
A japán üzleti élet vezet?i – köztük a kis- és közepes méret? vállalkozások képvisel?ivel -, akik elkísértek erre a tárgyalásra véleményt cseréltek a koreai üzleti közösséggel. Meggy?z?désem, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése rendkívül fontos, és nem csak kormányzati szinten, hanem a fiatalok és az ipari szektor képvisel?i között is.
Nem csak kétoldalú kapcsolatokra szorítkozunk: egy új korszak következik a koreai-japán kapcsolatokban, amelyben a két ország a nemzetközi közösség két tagjaként m?ködik együtt. Li és én egyetértettünk abban, hogy munkacsoportok segítségével konzultálunk bizonyos országok, köztük Afganisztán fejlesztésér?l. Ugyancsak közösen kell megoldanunk Észak-Korea ügyét és a pénzügyi válságot.
Az ázsiai régióval szemben elvárás, hogy a válság idején ez a térség legyen a növekedés központja. A globális gazdaság számára is alapvet? fontosságú, hogy az olyan vezet? országok, mint Japán és Dél-Korea meger?sítsék jöv?orientált együttm?ködésüket és támogassák az ázsiai régió növekedését.
„Gazdasági ellenlépések: közeledik a háromlépcs?s rakéta”
A 2008-as pénzügyi esztend? második pótköltségvetését elfogadta a képvisel?ház. Ez az új költségvetés többek között további 21 billió jent fordít a vállalkozások cash-flow problémáinak enyhítésére; ezer jenre csökken az autópálya díja szombaton és vasárnap; támogatást nyújt a részmunkaid?ben foglalkoztatott munkavállalók rendes státuszba vételére és ingyenes gondozást biztosít a kismamák számára.
Ez a költségvetés az emberek mindennapi életét védi és új életet lehel a japán gazdaságba. Ez a rakéta második fokozata. Az els? a tavaly elfogadott költségvetés-módosítás volt. Remélem, hogy a fels? házi képvisel?k gyorsan egyezségre jutnak, mivel tisztában vannak a törvény fontosságával.
Hamarosan el?terjesztem a 2009-es költségvetést, a rakéta harmadik fokozatát a Diétán. A nemrég megválasztott amerikai elnök, Obama is drasztikus lépéseket sürgetett. Mindent megteszek azért, hogy Japán legyen az els? ország a világon, amely kijut a válságból.
2009. január 15.
Ezek a fiatal feln?ttek döntik el az ország jöv?jét. Er?s hittel a jöv? fényességében minden t?lem telhet?t megteszek, hogy segítsem er?feszítéseiket.
„Új korszak a japán-koreai kapcsolatokban”
Az ünnepek alatt meglátogattam a Dél-Koreai Köztársaságot és találkoztam Li Mjung-bak elnökkel. Li elnök és én korábban már öt alkalommal találkoztunk az alatt a rövid négy hónap alatt, mióta szeptemberben megbíztak a miniszterelnöki teend?kkel. Még soha nem találkozott a két állam vezetése ilyen gyakran a történelem során és még soha nem volt ilyen mély az együttm?ködés közöttünk számos területen.
Korea fontos szomszéd, amely ugyanazokat az alapvet? értékeket vallja a szabadságról, demokráciáról és alapvet? emberi jogokról, mint Japán. A felmérések szerint a japán emberek hatvan százaléka kedveli Koreát. Az, hogy ez az arány folyamatosan javul, bizonyítja, hogy a két ország „közeli és bizalmas” viszonyt ápol, a számos vitás kérdés ellenére.
Létrehoztunk egy szilárd alapokon nyugvó „ingázó diplomáciát”.
Miel?tt Li elnökkel találkoztam, meglátogattam egy japán-koreai tábor résztvev?it. A két országból ötven-ötven diák dolgozott tíz f?s, vegyes összetétel? csoportokban. A japán és koreai tanulók valódi piackutatási adatokra alapozott üzleti terveket dolgoztak ki.
Az ilyen élmény értékes eredményt hoz nem csak a résztvev?k, de Japán és Dél-Korea számára is.
Ami a kormány feladatait illeti, további lépéseket teszünk, hogy népszer?sírsük a diákcserét, azokét a tanulókét, akik kés?bb a két ország jöv?jét alakítják. A lépések közt szerepel a Munkás Szünid? Program kvótáinak megemelése, melynek hála az eddigi 3600 helyett 7200 diák vállalhat nyári munkát a másik országban.
A japán üzleti élet vezet?i – köztük a kis- és közepes méret? vállalkozások képvisel?ivel -, akik elkísértek erre a tárgyalásra véleményt cseréltek a koreai üzleti közösséggel. Meggy?z?désem, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése rendkívül fontos, és nem csak kormányzati szinten, hanem a fiatalok és az ipari szektor képvisel?i között is.
Nem csak kétoldalú kapcsolatokra szorítkozunk: egy új korszak következik a koreai-japán kapcsolatokban, amelyben a két ország a nemzetközi közösség két tagjaként m?ködik együtt. Li és én egyetértettünk abban, hogy munkacsoportok segítségével konzultálunk bizonyos országok, köztük Afganisztán fejlesztésér?l. Ugyancsak közösen kell megoldanunk Észak-Korea ügyét és a pénzügyi válságot.
Az ázsiai régióval szemben elvárás, hogy a válság idején ez a térség legyen a növekedés központja. A globális gazdaság számára is alapvet? fontosságú, hogy az olyan vezet? országok, mint Japán és Dél-Korea meger?sítsék jöv?orientált együttm?ködésüket és támogassák az ázsiai régió növekedését.
„Gazdasági ellenlépések: közeledik a háromlépcs?s rakéta”
A 2008-as pénzügyi esztend? második pótköltségvetését elfogadta a képvisel?ház. Ez az új költségvetés többek között további 21 billió jent fordít a vállalkozások cash-flow problémáinak enyhítésére; ezer jenre csökken az autópálya díja szombaton és vasárnap; támogatást nyújt a részmunkaid?ben foglalkoztatott munkavállalók rendes státuszba vételére és ingyenes gondozást biztosít a kismamák számára.
Ez a költségvetés az emberek mindennapi életét védi és új életet lehel a japán gazdaságba. Ez a rakéta második fokozata. Az els? a tavaly elfogadott költségvetés-módosítás volt. Remélem, hogy a fels? házi képvisel?k gyorsan egyezségre jutnak, mivel tisztában vannak a törvény fontosságával.
Hamarosan el?terjesztem a 2009-es költségvetést, a rakéta harmadik fokozatát a Diétán. A nemrég megválasztott amerikai elnök, Obama is drasztikus lépéseket sürgetett. Mindent megteszek azért, hogy Japán legyen az els? ország a világon, amely kijut a válságból.
2009. január 15.